Lányoknak: hogyan őrjítsük meg a fiúkat?

Ne mondd meg, mit akarsz. Soha.

Fogalmazz kétértelműen. Mindig.
Sírj. Gyakran.
Emlegess fel olyan dolgokat, amelyek hónapokkal, évekkel, vagy évtizedekkel ezelőtt (vagy más fiúiddal) történtek.
Vedd rá őket, hogy mindenért bocsánatot kérjenek.
Rejts el apró tárgyakat az autójukban, hátizsákjukban és könyveikben mint apró emlékeztetőket, hogy gondolsz rájuk.
Nézz a szemükbe, és kezdj el nevetni.
Gurulj dühbe minden apróságért.
Beszélj a menstruációdról előttük. Figyeld, ahogy feszengenek.
Várd el tőlük, hogy felhívjanak. Gyakran. Hisztizz, ha elfeledkeznek rólad.
Használd apádat fegyverként. Mesélj nekik a fegyver- gyűjteményéről, a mesteri célzásáról, és az Ő Kis Hercegnője iránti rajongásáról.
Késs el mindenhonnan. Ordíts, ha ők késnek.
Beszélj éjjel-nappal az előző fiúdról. Hasonlíts és különböztess.
Hagyd, hogy találgassak, mit is akarsz, és gurulj dühbe, ha tévedtek.
Találj ki kapcsolatotokra évfordulókat (pl.: ma hat hónapja, hogy láttalak a könyvtárban). , aztán hányd a szemére, hogy erre sem emlékszik.
Sírj.
Állítsd, hogy kövér vagy. Kérdezd meg a véleményüket. Utána kezdj sírni, a választól függetlenül.
Mikor viccet mesélsz, felejtsd el a poént.
Kritizáld, ahogy öltözködnek.
Kritizáld a kedvenc zenéjüket.
Kerüld őket. Ha megkérdezik: "Mi bajod?", mondd azt, hogy ha nem tudják maguktól, nem fogod elmondani.