A szívem csordultig van örömmel, hiszen már fél éve, hogy vagy nekem.
Annyira szeretnék vele közös életet, de mindezt úgy hogy őt semmilyen körülmények között ne szakítsam ki a saját kis életéből.....
Borzasztóan szeretem őt.....
Múlthéten sokszor elszomorodtam, hiszen az járt szüntelen a fejemben hogy hamarosan elmegy, és én nem lehetek vele, hogy itt ragadok, de ezt mennyire nem akarom..... Nem akarok ebben a városban élni, mert itt megfulladok......nélküle....
De tudom, hogy ha sikerülne kimennie külföldre, teljesen helyrejönne az élete. És én is kapnék egy magasszárú NIKE csukát....xd
Valahányszor együtt vagyunk úgy érzem mintha lázas lennék és boldog eufória fut végig a testemen, a lelkem pedig akárha tomboló viharba került volna, mely felkap a levegőbe és felrepít a világegyetem leggyönyörűbb csillagai és csillagködei közé, ahol szerelmemmel táncolok a szférák zenéjére........ Szinte leírhatatlan a boldogság amit olyankor érzek, és mikor a karjaiban megpihenek a végén, az békés álmokat és szelíd várakozást hoz nekem, melyben mindig elveszek......
Ő életem szerelme, a legtisztább és leggyönyörűbb dolog az életemben.
Minden reggel kávét iszik ezzel kezdi a napot, és imádom amikor utána megcsókol és ajkán érzem az édes forró kávé ízét..... amikor reggelente kinyitom a szemem és látom az ő arcát, természetesen mindig hamarabb kelek, mint ő..:P , és érzem ölelését, amikor váratlanul megragad hátulról és megölel, apró csókot lehelve a nyakamra és az arcomra. Imádom hallani mély zengő hangját, mely végigsimogat, és érintését melybe beleborzong a lelkem is.....
Azt gondolom ebben a mai világban nagyon kevesek képesek olyan szerelemmel szeretni ahogy mi azt megtapasztaljuk egymás iránt.....vagy legalábbis én...:)
Nincs bennem kétség, jobban megbízom benne, mint eddig bárkiben.
Bárcsak egyszer lerakná a cigit, vagy legalább ne szívna ennyit...:)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése