Sajnos ez tényleg így van!

Obama: Nálunk egy amerikai munkás keres havi 3000 dollárt, 2000-ből meg lehet élni és nem érdekel, hogy mire költi a maradék 1000-et. 


Merkel: Nálunk egy német munkás keres havi 2000 eurót, 1500-ból meg lehet élni és nem érdekel, hogy mire költi a maradék 500-at. 


Orbán: Nálunk egy magyar munkás keres havi 50000 forintot, 80000-ből meg lehet élni és nem érdekel, hogy honnan teremti elő a maradék 30000-et.

Elszámolás....

Egy este, amikor anya a vacsorát fozte, 11 éves fia megjelent a konyhaajtóban kezében egy cédulával. Furcsa, hivatalos arckifejezéssel nyújtotta át a cédulát az anyjának, aki megtörölte kezét a kötényében és elkezdte olvasni azt:

- a virágágyás kigyomlálásáért: 500 Ft
- a szobám rendberakásáért: 1000 Ft
- mert elmentem tejért: 100 ft
- mert 3 délutánon át vigyáztam a kishúgomra: 1500 Ft
- mert kétszer ötöst kaptam az iskolában: 1000 Ft
- mert mindennap kiviszem a szemetet: 700 Ft
Összesen: 4800 Ft .
Anyja kedvesen ráemelte fiára tekintetét. Rengeteg emlék tolult fel benne. Fogott egy tollat és egy másik cédulára ezeket írta:
- mert 9 hónapig hordtalak a szívem alatt: 0 Ft
- az összes átvirrasztott éjszakáért, amit a betegágyad mellett töltöttem: 0 Ft
- a sok-sok ringatásért, vigasztalásért: 0Ft
- könnycseppjeid felszárításáért: 0 Ft
- mindenért, amit nap mint nap tanítottam neked: 0Ft
- minden reggeliért, ebédért, uzsonnáért, zsemléért, amit készítettem neked: 0 Ft
- az életemért,amit minden nap neked adok: 0 Ft.
Összesen: 0 Ft
Amikor befejezte, anya mosolyogva nyújtotta át a cetlit a fiúnak. A gyerek elolvasta és két nagy könnycsepp gördült ki a szeméből. Szívére szorította a papírost és a saját számlájára ezt írta:
FIZETVE.

Tudtad??? Hmmm....

16 tény, amit tuti, hogy nem tudtál....

1. Ha 8 év, 7 hónap és 6 napon keresztül egyfolytában üvöltesz, akkor elég akkusztikus energiát termelsz, hogy felmelegíts egy csésze kávét. =D

2. Ha 6 év, 9 hónapon keresztül egyfolytában pukizol, akkor elegendő gázt termelsz ki egy atombomba energiájának létrehozásához. ( =D, na gyerünk … HAJRÁ! xD)

3. Az emberi szív a vér pumpálása közben olyan nyomással dolgozik, amely a vért akár 10 méter távolságra is képes kilőni.

4. Egy disznó orgazmusa átlagosan 30 percig tart. (aztaa, a kis szemét =D )

5. Óránként 150 kalóriát égetsz el azzal, hogy vered a fejed a falba. (Még mindig nem tértem magamhoz a disznótól xD)

6. A hangya saját tömegének 50-szeresét tudja felemelni, 30-szorosát vonszolni és mindig a jobb oldalára esik ha elkábítják...

7. Egy csótány (svábbogár) 9 napig él a feje nélkül, ezután éhen hal. ( uff … szegény! =D)

8. Az imádkozó sáska hímje nem tud közösülni amíg a feje a teste részét képezi, a nőstény azzal indítja meg a párzási aktust, hogy letépi a hím fejét. (Rohadt kis dögök … xD)

9. Egyes hím oroszlánok napi 50-szer párzanak. (Disznónak, vagy oroszlánnak lenni jobb...? =D )

10. A pillangók a lábaikkal ízlelnek. 

11. Az elefánt az egyetlen szárazföldi emlős amelyik nem tud ugrani. (és jobb is ez így...)

12. A macskák vizelete fénylik a "fekete fényben . (Na kivolt az a hülye, aki ezt megnézte? =D )

13. Egy strucc szeme nagyobb az agyánál. (Ismerek ilyen embereket is … =D Ti nem?? xD )

14. A tengeri csillagnak nincsen agya.

15. A jegesmedvék balkezesek. (na ezt meg hogy agyalták ki - adtak neki egy cerkát, hogy "rajzoljál egy fókát" ... ! =D )

16. Az ember és a delfin az egyetlen fajok akik az élvezetért létesítenek szexuális kapcsolatot.

S.z.e.r.e.t.e.m.!

Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.  Sokszor okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna. Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak. Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam viszontszeretni. Repkedtem a boldogságtól, fogadtam örök hűséget, de volt hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak. Felhívtam valakit csak azért hogy halljam a hangját, néha elég volt egy mosoly ahhoz hogy szerelmes legyek. Sokszor féltem, hogy elveszítek valakit, aki fontos számomra.. és el is vesztettem a végén. De túléltem, és még most is élek. Már nem csak túlélem a hétköznapokat, hanem megélem azokat. Mert az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon, és mert van valaki aki mellettem van, aki szeret és akit én is szeretek....! :)

Szeretlek Kicsim!!! 

...

Egyszer egy okos ember azt mondta nekem, hogy fordítsak hátat a Napnak, és nézzem meg, mit látok magam előtt. Az árnyékom volt az. Azt mondta, hogy ez nem csak egy egyszerű árnyék, hanem a lelkem megjelenése a mi világunkban. A Nap sugarai olyan erősen sütnek, hogy képesek arra is, hogy szemmel láthatóvá tegyék számunkra a saját és mások lelkét. De egyvalamit nagyon fontos, hogy megjegyezz. Mint láthatod, nem csak neked van árnyékod, nem csak az embereknek van lelke, hanem mindennek, ami körülvesz minket. A fáknak, az állatoknak, de még a tárgyaknak is. Ha úgy éled életed, hogy ezt az alapvető igazságot soha nem felejted el, akkor tartalmas és szép életed lesz, és olyan dolgokat fogsz megismerni, amire a legtöbb ember sohasem lesz képes.

...

Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet. ... Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön, amelyen én megbotlottam. ... S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább, úgy ahogy én tettem. Csakis ezután ítélkezhetsz rólam, felettem. Akkor mondhatod, hogy ismersz!

“Ne kritizálj másokat; ők pontosan azok, akik mi lennénk hasonló körülmények között.” (Abraham Lincoln)

Olyan nagyképűen, magabiztosan szoktunk ítélni! Megvan a véleményünk: ez ilyen, az olyan. Pedig dehogy tudjuk, milyen a másik ember! Egy másik életből csak a felszínt látjuk, a jéghegy csúcsát. De hogy mi is történt egy másik ember életében a születésétől kezdve mostanáig, hogy mitől lett ilyenné, milyen terheket hordoz, mennyi érték és szépség van benne, csak talán nem volt, aki előcsalogassa, észrevegye - sokszor alig-alig sejtjük!

If a man doesn't remember his past, he has no future...

Néha elgondolkozom azon, hogy mért nem tudjuk értékelni és megbecsülni az életet. Miért hagyjuk, hogy minden hétköznapunk ugyanolyan átlagos, céltalan kavargás legyen... Mert az! Ha szétnézek a világban mindenki csak rohan, mindenki törtet előre, de közben már nem is tudja mi a cél.
Ha megtudnád, hogy 30 napod maradt az életből ugyanígy viselkednél? Ugyanúgy elvesztegetnéd a perceket és nem tennél semmit? Nem hiszem... Akkor értékes lenne minden pillanat. De miért kell ahhoz katasztrófa, hogy megtanuljunk ÉLNI? Miért nem megy ez gondok nélkül? És vajon miért akkor tudnánk a legjobban szeretni mikor már nem lehet? Miért akkor hiányzik valaki a legjobban mikor már elérhetetlen? Nagy kérdések ezek.
Mikor érezted utoljára a szél simogatását az arcodon? Mikor álltál meg gyönyörködni az út szélén egy virágban? Mikor szaladtál önfeledten a kék ég alatt vagy az esőben? Mikor? Talán míg kicsi voltál. És milyen szép dolgok is ezek, nem? Kár, hogy manapság már szinte kinevetik azt, aki ezek közül bármelyiket is megteszi. Nem illik be ebbe a hibátlan társadalomképbe. A mai világnak már nem ez a szép. Lassacskán kezdünk érzéketlenné válni a valódi szépség felett. Többet ér a mű, a mesterkélt. Nem tudjuk megbecsülni azt amink van, mert mindig több kellene. Ha megszerzel valamit már nem vagy boldog mert megszokottá válik. Megunod. Nem így van? Eldobod és megszerzel valami újat, de hamarosan az sem kell. Ez az EGO hatalma a lélek és az ''én'' felett. Álarcokba bújt önző emberek róják cél nélküli köreiket nap mint nap, újra és újra, amíg meg nem történik valami, ami kiszakítja őket ebből. A fájdalomban még képesek vagyunk meglátni a szépet. A hétköznapokban már ritkán.