Hétfőn bent aludtam a kollégiumban, mivel több osztálytársam is bent maradt! Nagyon jól éreztem magam velük. Pókereztünk és rengeteget beszélgettünk, hülyültünk. Nagyon jó volt! Csak az szomorított el, hogy Zoli nem lehetett ott Velem. De sebaj, ma délután telefonáltak, hogy szerdára és csütörtökre lenne munka a tescoba Mezőberényben. Egyből igen-t mondtam, legalább összekötöm a kellemest a hasznossal. Végre találkozhatok az én egyetlenemmel és még pénzt is fogok keresni! Egy keveset.
Valamelyik nap gondolkoztam a blogomon és úgy mindenen. És arra jutottam, hogy kevesebb rövid idézet lesz benne és kicsit több saját "alkotás", de nevezzük inkább csak saját gondolatmenetnek! Hisz egyszer úgyis újságíró akarok lenni, akkor miértne gyakoroljak itt?!
Vannak páran, akik szeretnének többet megtudni rólam, de most erre megint csak nem kerítek sort, mert van egy fontosabb téma, amit én előtérbe szeretnék helyezni. Szóval nézzük a mai világ egyik általános, de nagy problémáját. A szülők és az udvarlók közti "konfliktust".
Manapság sokan tapasztalják azt, hogy ha udvarolnak egy lánynak és, ha a szerencse is melléjük áll, akkor meg is kaparintják, viszont, amikor (végre) oda kerül a sor, hogy a szülők megismerjék őket, akkor zárt kapuk várnak rájuk. A szülők elzárkóznak attól, hogy megismerjék őket, kialakítanak magukban egy képet róluk és ehhez a képhez méltóan viselkednek. A gyereküknek persze ezzel sok gondot okozhatnak. Az esetek többségében mégis azt vesszük észre, hogy kikészítik a saját lányukat, mert képtelenek arra, hogy megismerjék az udvarlót. Még csak meg sem próbálkoznak azzal, hogy esetlegesen pár szót váltsanak vele, hogy kiderüljön hamis képet alkottak. A gyermeket választás elé állítják, vagy ők, vagy az udvarló. A lány mit fog választani szerintetek egy idő után? Amíg bírja, addig kitart a barátja mellett, hiszen szereti, viszont egy idő után feladja, és a szülők oldalára áll. Hiszen velük él együtt és az sem segít, hogy szinte naponta el kell viselnie az oltást a srác miatt. Jól van ez így? Nem hiszem.
Sokaknak azt is tiltják, hogy barátjuk legyen addig, amíg középiskolába jár, vagy amíg el nem végzi a főiskolát, egyetemet. Vannak, akiket korhoz kötnek. Esetlegesen 18 éves koráig nem lehet barátja. Miért pont 18 éves korig kötik? Rendben van az, hogy iskolához kötik, viszont ez is hiba. Okés, hogy azt akarják jól tanuljon, de ezt barát mellett is meg tudja tenni. A kor meg... Nekem az a véleményem, hogy a lányok manapság már korán kapcsolatban akarnak lenni, még ha éretlenek is egy kapcsolatra. Mert ma már az a menő, ha barátjuk van. Az általános iskolásoknak az a menő, ha középiskolás a barátjuk, a középiskolás csajoknál meg az, ha végzős, vagy egyetemista a pasijuk, hogy felvágjanak a többi lány előtt. Tényleg ez lenne az értelme egy kapcsolatnak? Viszont térjünk vissza a szülő problémára, mert kicsit eltértem a témától. De miért van ez a tiltás is, ha már felmerült? Ha a lány pasit akar magának, akkor titokban fogja csinálni, most akkor az jobb? Nem egyszerűbb, ha tudnak róla, hogy van barátja és az meg még jobb, ha ismerik is az illetőt nem?
Szerintem az a jó, ha a szülők tudják, hogy a gyermekük kivel jár, kivel van kapcsolatban. Ezért meg kell ismerni őt. Mert, ha nem ismerik és előítéletük alapján cselekednek, akkor lehet egy jó modorú srácot küldenek el a lányuk mellől, míg egy kész bűnözőt pártolnak a lányuk mellé.
Az én nagyszüleim örültek, amikor bemutattam neki Zolit. Bár inkább a legelső alkalomról inkább ne beszéljünk, de azóta nagyon kedvelik. Térjünk át mondjuk a 2. találkozásukra. Akkor tatám leült vele beszélgetni és megismerte. Mivel rendes srác Zoli, így tatám nem is visszakozott ellene. Azóta minden találkozáskor megisszák a kis köszöntő, és búcsúzó felesüket! xd Mamám más tészta volt. Ő nem igazán jól mutatja ki az érzéseit, de ő is nagyon sokat beszélgetett vele. És ő is megkedvelte. Egyébként meg szerintem az is hülyeség, hogy a szülők döntik el, kivel legyen a gyerekük. Azért, mert nekik esetleg nem jön be az illető? A lányuknak kell, hogy megfeleljen az udvarló legfőbbképpen, nem pedig nekik. Persze az jó, ha az udvarló kijön a szülőkkel, de ha esélyt sem kap arra, hogy jó benyomást keltsen, mert alapból el van ítélve, akkor mihez kezdjen? Csak reménykedhet abban, hogy a lány kitartó lesz addig, amíg meg nem tudnak "szabadulni" a szülőktől, viszont tapasztalataim szerint sok lányt megtört már a "szemét" szülők átka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése